A Panasztörvényről
(2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról)
A törvény újdonsága (ami a 2019/1937 EU irányelvnek való megfelelést szolgálja), hogy un. belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezi a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókat, könyvelőket, könyvvizsgálókat, adótanácsadókat, ingatlanközvetítőket, továbbá a legalább 50 fő foglalkoztató cégeket tevékenységükre, szervezti formájukra, tulajdonosi hátterükre tekintet nélkül.
Az uniós irányelv célja az volt, hogy meghatározott területeken javítsa az uniós jog és szakpolitikák érvényesítését olyan közös minimumszabályok megállapítása révén, amelyek az uniós jog megsértését bejelentő személyek magas szintű védelméről rendelkeznek. A Panasztörvény II. fejezete ennek megfelelően kötelezi a legalább 50 főt alkalmazó foglakoztatókat – továbbá létszámra tekintet nélkül a Pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókat (ingatlanközvetítők, könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, ügyvédek stb.) a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására.
Határidő:
A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának határideje
- a Pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak - könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, ingatlanközvetítők stb., valamint a 250 főnél többet foglalkoztató munkáltatóknál a törvény hatálybalépése, 2023. július 25-e,
- az 50 – 250 fő közötti munkavállalót foglalkoztató körnek 2023. december 17-e.
Foglalkoztatói kötelezettségek
A foglalkoztatók törvényből eredő fő feladatai a következők:
- A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása
- Tájékoztatási kötelezettség
- A rendszer működtetése, vizsgálat elősegítése – amennyiben bejelentés érkezik
A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása
A foglalkoztató alapvetően kétféle módon hozhatja létre a belső visszaélés-bejelentési rendszerét:
- vagy a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti, vagy
- a foglalkoztató a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezet is megbízhat. Külső szervezet megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályokat alkalmazni kell. A törvény szerint a bejelentővédelmi ügyvéd nem lehet a saját ügyvéd.
Bármelyik megoldásról a munkahelyen tájékoztatás kell adni, a bejelentésre jogosultak felé a rendszer elérhetőségét és működési szabályait kommunikálni kell.
A rendszer működtetése:
A beérkezett panaszok kivizsgálására alapesetben 30 nap áll rendelkezésre (ami alapos indokkal meghosszabbítható).
Bejelentést tehet jellemzően a foglalkoztató munkavállalója, volt munkavállalója, tagja, részvényese, illetve a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó, alvállalkozó, beszállító irányítása alatt álló személy. Aki ilyen jogviszonyt nem tud igazolni, az nem tehet bejelentést. A bejelentésre jogosult körnek az a jelentősége, hogy a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha nem jogosult személy tette meg.
A törvény szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszerben a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A korlát csak annyi, hogy a feltételezett visszaélésnek, jogellenes cselekménynek a bejelentő munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben kell lennie.
Az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldeni a bejelentő számára, A bejelentést 30 napon belül ki kell vizsgálni. A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól.
A bejelentő nyilvánosságra hozhatja a bejelentését, ha a foglalkoztató az előbbi intézkedéseket határidőben nem tette meg. Így jogi védettség alatt akár bennfentes információk is nyilvánosságra kerülhetnek. Tehát a nyilvánosságra hozatal gyakorlatilag a foglalkoztató elleni szankcióként működhet, ez nagy felelősséget ró az ilyen ügyeket intéző belső alkalmazottra, vagy külső szolgáltatóra.
Bejelentővédelem
A törvény bejelentővédelmi rendelkezései kimondják, hogy minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Jogszerű bejelentés esetén még az üzleti titok megsértése sem róható fel a bejelentőnek.
Szankciók
A foglalkoztatói belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. A kötelezettségek megsértése esetén a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezések irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható. Azaz ilyenkor a hatóság a jogszabálysértés megszüntetése, következményeinek elhárítása, valamint a további jogsértés megelőzése érdekében kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés megszüntetésére, vagy a jogszabálysértés tényét megállapító határozatot hoz.